Környezetvédelem

A környezetvédelem a fogyasztók számára egyre fontosabb szempont, és mind gyakrabban jelenik meg a reklámokban is. A fenntarthatósági üzenetek hitelessége alapvető, hiszen a megtévesztő vagy túlzó állítások – a greenwashing – nemcsak a fogyasztói bizalmat rombolják, hanem jogi és etikai következményekkel is járhatnak.

• Önszabályozás a hazai gyakorlatban

  A Magyar Reklámetikai Kódex a hazai reklám- és marketingkommunikáció etikai alapdokumentuma, amelyet az ÖRT és az MRSZ gondoz. A kódex célja a felelős, átlátható és tisztességes kommunikáció biztosítása a fogyasztók és a szakma védelmében. Külön fejezetben foglalkozik a környezetvédelmi állításokkal, előírva, hogy a reklámok nem élhetnek vissza a fogyasztók környezettudatosságával és nem kelthetnek megalapozatlan „zöld” imázst.

  Az ÖRT tagjai számára elérhető a Zöld Útmutató, amely gyakorlati iránymutatást ad a fenntarthatósági állítások hiteles alkalmazásához.

  Az ÖRT 2023-ban saját fogyasztói kutatást is végzett a környezetvédelmi üzenetek reklámokban való megjelenéséről. A felmérés megerősítette, hogy a fogyasztók érzékenyen reagálnak a greenwashingra és elvárják a bizonyítható, mérhető és hiteles környezeti állításokat.

• Green Pledge - hazai kezdeményezés

  Az ÖRT, az MMSZ és a MAKSZ 2022-ben indította útjára a Green Pledge programot, amely a reklám- és marketingipar közös vállalása a fenntartható kommunikáció előmozdítására. A program három éve működik sikeresen és mára a szakma egyik meghatározó kezdeményezésévé vált. A pályázatok minősége évről évre javul és számos jó gyakorlat bizonyítja, hogy a fenntarthatóság a kommunikációban is hitelesen megjeleníthető.

• Magyar jogszabályok

  Magyarországon a gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény tiltja a megtévesztő reklámokat, így a bizonyítatlan vagy túlzó környezeti állításokat is.

  A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több alkalommal foglalkozott a greenwashing kérdésével.
  2020-ban kiadta a Zöld marketing útmutatót, amely gyakorlati támpontokat nyújt a vállalkozások számára a fenntarthatósági állítások jogszerű alkalmazásához.
  GVH Zöld marketing útmutató: https://www.gvh.

  Az elmúlt években több hatósági vizsgálat is indult olyan reklámok kapcsán, amelyekben a környezeti állítások általánosak, túlzók vagy nem kellően alátámasztottak voltak. Ezek célja mindig a fogyasztók megtévesztésének elkerülése és a tisztességes piaci gyakorlat biztosítása.

• Nemzetközi háttér

  A reklámokra vonatkozó nemzetközi szabályozások már évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelmi állításokra:

  • ICC Reklámetikai Kódex (2024) – A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Marketing- és Reklámkódexe globális etikai keretrendszert ad a marketingkommunikációhoz. A 2024-es változat külön fejezetben szabályozza a fenntarthatósági állítások használatát, kiemelve a hitelességet és a fogyasztók megtévesztésének tilalmát. A kódex célja, hogy iránymutatást adjon a felelős, átlátható és bizalomépítő reklámgyakorlat kialakításához
    ICC Advertising and Marketing Communications Code (2024): https://iccwbo.org/business-solutions/marketing-advertising/icc-advertising-and-marketing-communications-code/
  • EASA Green Claims Guidance – részletes iránymutatást ad arra, hogyan kerülhető el a fogyasztók megtévesztése a környezeti állításoknál.
    EASA Environmental Claims Guidance: https://www.easa-alliance.org/issues/green-claims/
  • Európai Bizottság Green Claims Initiative – célja, hogy kötelező uniós keretet teremtsen a fenntarthatósági állítások igazolására. Az új szabályozást a tagállamoknak 2026-ig kell átültetniük.