Gyerek

A gyerekek kognitív fejlettségük miatt sérülékeny fogyasztók: nehezebben különböztetik meg a reklámot a többi tartalomtól, és könnyebben befolyásolhatók. Emiatt a jog, az önszabályozás és az iparági vállalások külön védelmet írnak elő a tartalomra, a célzásra és a közzétételre, különösen digitális környezetben (pl. közösségi média, influenszer-tartalmak).
Természetesen külön kell kezelni a gyermekeknek szóló reklámot és a gyermek szerepeltetésével (teljes családhoz tartozó gyermek képével) készült reklámokat.
A gyermekeknek szóló reklám megítélésekor fontos annak vizsgálata, hogy milyen korcsoportnak szól a reklám. A hazai szabályozás nem egyértelmű e tekintetben, a nemzetközi trend a 12 éves kornál tartja célszerűnek meghúzni a határt.

Tagjaink számára a hazai szabályozásban való eligazodásban segítséget nyújtunk útmutatóinkkal.

• Önszabályozás a hazai gyakorlatban

  Magyar Reklámetikai Kódex (2023) – „Gyermek- és fiatalkorúak védelme”

  A reklámszakma össz-iparági felelősségét a Magyar Reklámetikai Kódex gyermekekre vonatkozó szabályai foglalják össze: a reklámnak figyelembe kell vennie az életkort, a tapasztalatot és a közzétételi környezetet; tiltott a kihasználás, a megtévesztés és a veszélyes magatartások ösztönzése.
  A 12. cikkely többek között kimondja, hogy a reklámnak minden felületen – így a digitális térben is – tiszteletben kell tartania a gyermekek és fiatalkorúak védelmét: nem élhet vissza tapasztalatlanságukkal, nem ösztönözheti őket közvetlen vásárlásra, és világosan el kell különülnie a szerkesztői tartalomtól.
  A 29. cikkely kifejezetten az online reklámokra vonatkozik, és részletesen szabályozza, hogyan jelenhetnek meg gyermekek vagy fiatalkorúak reklámszereplőként. Tiltja, hogy a hirdetések veszélyes helyzeteket sugalljanak, túlzott befolyásolási eszközöket alkalmazzanak, illetve olyan módon jelenjenek meg, amely összezavarja a gyerekeket a tartalom és a reklám közötti különbség felismerésében.

  Gyermekszereplők a digitális reklámokban

  A digitális világban már nem csak felhasználóként, de aktív szereplőként is jelen vannak a gyermekek – gyakran a reklámokban is, influenszerként és influenszer gyermekeként.

  Fontos, hogy a megbízók ügyeljenek arra, hogy jogszerűen, etikusan, a gyermekek emberi méltóságát és digitális lábnyomát is figyelembe véve járjanak el. Erről adott ki ajánlást az ÖRT a Hintalovon Alapítvánnyal együttműködve. Az ajánlás gyakorlati irányelvvel szolgál a castingtól az engedélyezésen át, a forgatási és publikálási feltételekig, amely a reklámkészítők, hirdetők és influenszerek napi döntéseit segíti.

  Rövidített ajánlás / Angol,                                       Infografika

  Iparági vállalások

  EU Pledge  – A legnagyobb élelmiszer- és italipar vállalatok önkéntes kötelezettségvállalása, amely három fő pillérre épül.

  • A gyermekek felé irányuló reklámozás korlátozása: a résztvevő vállalatok nem hirdetik termékeiket 13 év alatti gyermekeknek, kivéve, ha azok megfelelnek a szigorú tápanyag-kritériumoknak.
  • Az iskolai környezet védelme: az általános iskolákban nem folytatnak termékközpontú marketingtevékenységet, kivéve, ha azt az intézmény kifejezetten oktatási célból engedélyezi.
  • A nemzetközi reklámetikai normák betartása: minden kommunikációban követik az ICC Reklámozási és Marketingkommunikációs Kódexét, biztosítva, hogy az üzenetek felelősek, átláthatók és ne ösztönözzenek túlzott fogyasztásra.
• Magyar jogszabályok

  Gazdasági reklámtevékenység (Grtv. – 2008. évi XLVIII. törvény).
  A törvény meghatározza a reklámozók, szolgáltatók és közzétevők felelősségét, valamint a reklámtevékenység korlátait; a kiskorúaknak szóló kommunikáció különös gondosságot igényel.

  Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma (Fttv. – 2008. évi XLVII. törvény).
  Az EU-s UCPD átültetése: a „fekete lista” logikája szerint külön tilos a gyermekek közvetlen felszólítása vásárlásra vagy a szülők rábeszélésére.

  Médiatörvény (Mttv. – 2010. évi CLXXXV. törvény) és hatósági ajánlás.
  A kiskorúak védelmét szolgáló tartalmi és műsorkörnyezeti előírásokat tartalmaz (pl. besorolás, idősáv, elhelyezési korlátok); ezek reklámkörnyezetben is irányadók. A Médiatanács ajánlása a kiskorú személyek bemutatásának gyakorlati követelményeit is összefoglalja.

  Hatósági útmutatók és vizsgálati szempontok
  A GVH szakmai tájékoztatója összefoglalja, mikor minősül tisztességtelennek a gyerekeknek szóló kereskedelmi gyakorlat, milyen kockázatok merülnek fel a célzásnál, tartalmi üzeneteknél és közzétételnél.

• Nemzetközi háttér

  ICC Advertising & Marketing Communications Code (2024)

  Az ICC Code a globális önszabályozás alapja; külön fejezet vonatkozik a „Children & Teens” témára (adatvédelem, influenszer-helyzetek, kisebbek megszólítása, közzétételi transzparencia). A magyar Kódex erre épül, így a megfelelés nemzetközi szinten is konzisztens.

  AVMS irányelv (2010/13/EU, módosította a 2018/1808/EU)

  Az AVMSD kötelező minimumokat állapít meg az audiovizuális médiában a kiskorúak védelmére, és ösztönzi az ön- és társszabályozást, különösen online környezetben. A magyar Mttv. ezeket a normákat ülteti át.

• Nemzetközi gyermekvédő szervezetek

  UNICEF

  A UNICEF a digitális marketing gyermekjogi kockázataira külön iparági eszköztárat és háttértanulmányt készített. Az anyagok gyakorlati megoldásokat adnak az adathasználat, az influenszer-együttműködések és a transzparens jelölés területén.

  WHO – Egészségügyi Világszervezet

  A WHO 2023-as irányelve bizonyíték-alapon javasol állami politikákat a gyerekeket érő – különösen digitális – élelmiszer-marketing korlátozására. A dokumentum végrehajtási szempontokat és kormányzati megoldásokat is ad.

  ENSZ Gyermekjogi Bizottság – Általános észrevétel No. 25 (2021)

  A Bizottság értelmezi a Gyermekjogi Egyezményt a digitális környezetre: foglalkozik a profilozással, a célzott reklámmal és a kereskedelmi befolyásolás korlátaival. Az anyag mérceként használható a nemzeti jog és önszabályozás számára.

  Európa Tanács – CM/Rec(2018)7 iránymutatás

  A Miniszteri Bizottság ajánlása átfogó elveket és operatív intézkedéseket rögzít a gyermekek jogainak érvényesítésére a digitális környezetben, beleértve a kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó elvárásokat is.