Panasz

  • Milyen reklám ellen lehet önszabályozás keretében panaszt indítani?

    Olyan reklám ellen lehet panaszt tenni, amely a Magyar Reklámetikai Kódex valamely cikkelyét a panaszos szerint a sérti.

  • Önszabályozás keretében ki tehet panaszt?

    Fogyasztó és civil szervezet indíthat ún. fogyasztói panaszt, vagy versenytárs vállalat ún. versenytársi panaszt.

  • Hol, és hogyan lehet önszabályozás keretében panaszt tenni?

    Levélben az Önszabályozó Reklám Testület címén (Bp., 1066 Teréz körút 38.), interneten keresztül az ÖRT honlapján található panasz bejelentő kitöltésével:

  • Hogyan kell társszabályozás keretében panaszt indítani?
  • Bizalmasan kezelik a bejelentő személyét?

    Fogyasztói panaszok esetén a panaszos adatait bizalmasan kezeljük, azt a bepanaszoltnak természetesen nem adjuk ki. Versenytársi panaszok esetén a bepanaszolt vállalat tudomást szerez a panaszosról.

  • Névtelen bejelentéssel foglalkoznak?

    Nem.

  • Fontos-e, hogy hány panasz érkezik egy reklámra?

    Minden panaszt ki kell vizsgálni, és az elbírálás szempontja, hogy a reklám sérti-e a Magyar Reklámetikai Kódexet.

  • Szükséges-e a konkrét reklámot is mellékelni?

    Minden olyan információra szükségünk van, amely alapján a konkrét reklámot és annak megjelenésének helyét megismerheti a bizottság. Lehetőség szerint csatolják a konkrét reklámot, és a pontos megjelenés helyét és idejét célszerű megnevezni. Információ nélkül a bizottság nem tud döntés hozni.

  • Miért kell tudni, hol jelent meg a reklám?

    Az Etikai Kódex szerint az a reklám, amely egyik médián elfogadható, nem feltétlenül fogadható el egy másikon. Lehet, hogy egy reklám, amely felnőtteknek szóló sajtótermékben elfogadható, nem fogadható el pl. közterületi reklámon, vagy gyermekeknek szóló újságban. Ezért a bizottság e szempontot is figyelembe veszi.

  • Ki dönt a bepanaszolt reklámról?

    Reklámetikai bizottság dönt, amelyben független szakértők, valamint a konkrét ügytől független gyakorló reklámszakemberek vesznek részt.

  • Kik azok a független szakértők?

    Pszichológus, orvos, közgazdász, általános iskolai igazgató és egyetemi tanár vesz részt szakértőként a döntésekben:

    • Babák Sándorné általános iskolai igazgató, közoktatási vezető a XVIII. kerületi, Bókay Árpád Általános iskolában
    • Biró György orvos, egyetemi tanár, az OÉTI korábbi főigazgatója, táplálkozás-egészségügyi szakértő
    • Breitner Miklós közgazdász, független médiaszakértő, újságírói, televíziós szerkesztői munka után a lapkiadói terület meghatározó egyénisége
    • Fábián László mozgóképkultúra és médiaismeret középiskolai tanár, vizuális kommunikáció, dramaturgia és szövegértés témakörre specializálódott oktató
    • Harsányi Dávid főiskolai adjunktus a Budapesti gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán a Marketingkommunikáció szakirány vezetője
    • Kerényi Péter pr szakértő, televíziós főszerkesztő, többek között a „Legyen Ön is milliomos”, az „Ország Tesztje” című műsorok főszerkesztője
    • Kósa Éva pszichológus, egyetemi tanár, egyik szakterülete a média szerepe a gyermekek fejlődésére
    • Pap-Váry Árpád főiskolai docens, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Marketing Intézetének vezetője
    • Pócsik Ilona médiaszakértő, a Médiatudor oktatási program vezetője.
    • Both Vilmos online szakértő
    • Hámori Ferenc mérnök, közgazdász, távközlési szakértő, korábbi igazgatósági elnök és tag telekommunikációs cégeknél
    • Tóth Tihamér a GVH Versenytanácsának volt elnöke, a PPKE docense és dékán-helyettese
  • Minden reklámról dönt a bizottság?

    Minden reklámot kivizsgálunk, de abban az esetben, ha a panasz hírére a vállalat önként visszavonja, vagy módosít a reklámon, akkor nincs szükség bizottsági határozatra. A panaszok megoldása a cél.

  • Biztos, hogy nem a reklámszakma iránt elfogult döntés születik?

    Igen, biztos. A reklámszakma érdeke, hogy etikátlan reklámok ne borzolják a fogyasztókat. Nem jó ugyanis reklámellenes közegben reklámozni a termékeket. Éppen ez a szándék vezette a reklámipart a reklám önszabályozásának létrehozásában.

  • Mi történik a panasszal?

    Minden alkalommal értesítjük a reklámozót, ismertetjük a panaszt, és felszólítjuk, hogy fejtse ki álláspontját, mert a bizottság a teljes kép birtokában tud jó döntést hozni. A bizottság ezután hozza meg döntését.

  • Mi történik, ha etikátlannak tartja a bizottság a reklámot?

    Abban az esetben, ha még futó (látható) reklámról van szó, felszólítják a reklámozót, hogy módosítsa, vagy különösen súlyos esetben vonja vissza a reklámot. Előfordul, hogy a fogyasztó panasza már egy kampány periódus végén érkezik, ekkor felszólítjuk a reklámozót, hogy legközelebb az adott reklámot, vagy annak kifogásolt elemét a jövőben ne használja.

  • Büntetést is kap az elmarasztalt cég?

    Pénzbeli büntetés nincs. A reklám módosítása, vagy visszavonása, súlyosabb esetben a média nyilvánosság amúgy is súlyos büntetés. Nem a pénzszerzés, hanem az etikus reklámok biztosítása a fő cél.

  • Külföldi reklámok ellen is lehet panaszt tenni?

    A Reklámetikai Kódex alapján a Magyarországon közzétett reklámokkal kapcsolatban lehet panaszt tenni. Ha külföldről közvetlenül kapott reklámmal kapcsolatban merül fel panasz, akkor az EASA (Európai Reklám Önszabályozó Szervezet) tagjain keresztül a reklámot kibocsátó ország önszabályozó szervezetének küldjük meg a panaszt. Célszerű figyelemmel követni az ÖRT honlapján a Reklámriadó híreit, mert a más országokban ismert „trükkökre” hívjuk fel a figyelmet.