I. Általános szabályok

  • 1. Cikkely – A Kódex hatálya

    (1) A Kódex a Magyarországon reklámtevékenységet folytatók gyakorlati-, szakmai- etikai normagyűjteménye.

    (2) A Kódex személyi hatálya kiterjed az aláíró szervezetek tagjaira, és mindazokra, akik a Kódex rendelkezéseinek önként alávetik magukat.

    (3) A Kódex tárgyi hatálya kiterjed – a politikai hirdetések, a szerkesztői tartalom (ideértve a műsorelőzetest is), a fogyasztók által közzétett apróhirdetések, gyógyszerismertetés, eladáshelyi szóbeli kommunikáció, közszolgáltatással kapcsolatos hivatalos közlemények, sajtó számára készült közlemények és a termékelhelyezés kivételével – valamennyi közzétett reklámra (ideértve a társadalmi célú hirdetést, és a vásárlásösztönzés egyéb eszközeit is, továbbá általában az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi kommunikációs gyakorlatait), azok megjelenési formájától, közzétételi helyétől függetlenül.

    (4) A Kódex hatálya a hagyományos reklámeszközök útján közzétett reklámokon felül kiterjed a digitális marketingkommunikációra, így az interneten (webes és e-mailes reklámok bármely formája), mobil eszközökön (például: sms, mms, bluetooth) küldött vagy közzétett reklámokra, valamint céghez, termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó honlapon a nem szerkesztőségi tartalomra, illetve a reklámozó, reklámot készítő, illetve közzétevő és a felhasználó által létrehozott, vagy támogatott reklám célú tartalomra. A Kódex kiterjed továbbá az online viselkedésalapú reklámok (online behavioural advertising, OBA) tartalmára és a fogyasztókhoz való eljuttatásának módjára.

  • 2. Cikkely – Értelmezések

    (1) Amennyiben a Kódex szigorúbban nem rendelkezik, az egyes kifejezések értelmezésére elsősorban a hatályos jogi szabályozásban rögzített fogalmi rendelkezések az irányadók.

    (2) A Kódexet mind szó szerint, mind szellemében alkalmazni kell.

    (3) Annak elbírálására, hogy a reklám a Kódex előírásainak megfelel-e, az egyes megjelöléseknek, kifejezéseknek a mindennapi életben – illetve a szakmai fogyasztóknak szóló reklámozás során az adott szakmában – általánosan elfogadott jelentése az irányadó.

    (4) A reklám megítélésénél figyelembe kell venni, hogy milyen hatást gyakorolhat a társadalomra, tekintettel a közzététel módjára és helyére. A reklámeszközök eltérő jellege miatt az a reklám, amely az egyik reklámeszközön közzétéve nem kifogásolható, nem fogadható el szükségképpen más reklámeszközön való megjelentetésekor is.

  • 3. Cikkely – Alapelvek

    (1) A reklámnak jogszerűnek, tisztességesnek, tényállításainak pedig igaznak és valósnak kell lennie.

    (2) A reklámnak minden szempontból meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, nem ösztönözhet jogsértésre.

    (3) A reklám akkor tisztességes, ha megfelel a gazdasági versenyben általában elfogadott tisztességes piaci magatartás jogi és erkölcsi szabályainak.

    (4) A reklámot a szakmai gondosság követelményeinek megtartásával és társadalmi felelősségérzettel kell elkészíteni.

    (5) A reklám sem szövegével, sem képi elemeivel, sem összhatásában, sem természetét tekintve nem lehet alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

    (6) A reklámozásban figyelembe kell venni a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normákat, valamint a közízlést.

    (7) Jogszerűen gyártott és forgalmazott termék illetve reklámozható vagy nyújtott szolgáltatás esetén, önmagában a termékkel kapcsolatos fogyasztói ellenérzés nem jelentheti, hogy annak reklámja etikailag is kifogásolható.

    (8) A reklám nem ronthatja a reklámszakma hírnevét, illetve nem ingathatja meg a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat.

    (9) A reklámszakma szereplői és szervezetei – a reklámszakmai önszabályozás keretei között – a kereskedelmi szólásszabadság mindenkori érvényesítése érdekében lépnek fel.

  • 4. Cikkely – Általános reklámtilalmak és korlátozások

    (1) A reklám nem tartalmazhat indokolatlanul olyan elemeket, illetve nem kelthet olyan összhatást, amelyek sértik a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normákat, vagy a közízlést.

    (2) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amely az emberi élet, az egészség vagy a testi épség veszélyeztetését, a természetes és épített környezet és a köz- vagy magántulajdon károsítását ösztönzi, támogatja vagy igazolja.

    (3) A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát, hiszékenységét, tudatlanságát vagy kiszolgáltatottságát.

    (4) Természeti, történelmi, tudományos, kulturális értékek, emlékek reklámban való megjelenítése nem sértheti azok megbecsülését.

    (5) A reklám nem sérthet semmilyen világnézeti (ezen belül vallási) meggyőződést. Vallási jelképek, motívumok a reklámban kizárólag a jó ízlés határai között használhatók fel.

    (6) A reklám nem tartalmazhat semmilyen hátrányos megkülönböztetést, különösen népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek, korosztályok közötti, illetve szexuális hovatartozás, vallási kötődés, vagy fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos diszkriminációt, illetve nem támogathat ilyen nézeteket, nem lehet alkalmas gyűlöletkeltésre.

    (7) Nemzetek jelképei a reklámban – elsősorban termékek, szolgáltatások eredetének megjelölésére való utalásként – a jó ízlés határai között használhatók fel. Magyarország nemzeti jelképeinek használatáról törvény rendelkezik. A területi közigazgatásban használt hivatalos jelképek (címer és zászló) csak az illetékes önkormányzat előzetes engedélyével használhatók fel a reklámban. Mindezen jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét.

    (8) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, illetve nem kelthet olyan összhatást, amely agresszív, erőszakos vagy törvénybe ütköző, a jelen Kódex által meghatározott védelmi célokat vagy a közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető antiszociális magatartást ösztönöz, támogat vagy igazol.

    (9) A reklám csak körültekintően és indokolt esetben építhet a szorongásra, a szerencsétlenségtől, az emberi szenvedéstől való félelemre és nem használhatja ki a babonaságot.

    (10) A társadalmi célú reklám kivételével a reklám nem kelthet súlyos, vagy a fogyasztók széles köre számára indokolatlan, a termék jellegétől idegen félelmet, nem alkalmazhat sokkoló érveket vagy képeket pusztán a figyelem megragadása érdekében.

    (11) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, illetve nem kelthet olyan összhatást, amely az állatok kínzását ösztönzi, támogatja vagy igazolja. Állat reklámban való megjelenítése esetén ügyelni kell arra, hogy a megjelenítés módja ne sértse az állatok védelmére vonatkozó általános társadalmi elvárásokat.

    (12) Tilos a reklámozásban az erotika, a szexualitás öncélú – a reklám tárgya, témája által nem indokolt – felhasználása. Az emberi testnek a jó ízlés határai között történő ábrázolása nem kifogásolható, de az ábrázolás módja nem sértheti az emberi méltóságot, a személyhez fűződő jogokat.

    (13) A reklám nem tartalmazhat olyan, szexuális tartalmú állítást, amely megalázó lehet a fogyasztók számára.

    (14) A reklám nem összpontosíthat a modellek testére vagy egyes testrészeire úgy, mintha azok tárgyak lennének, ha azok nem kapcsolódnak közvetlenül a reklámozott termékhez. A modellek nem jeleníthetőek meg megalázó, elidegenítő vagy nemre vonatkozóan negatív módon.

    (15) A reklám nem tartalmazhat tudatosan nem észlelhető elemeket.

    (16) Semmilyen terméket sem szabad előzetes engedély nélkül elküldeni a fogyasztónak. Ez alól csak azok a reklámajándékok képeznek kivételt, amelyeket a fogyasztó ingyen, vásárlási kényszer nélkül kap meg.

    (17) Tilos minden, az illegális szerekkel, pszichotróp anyagokkal, drogokkal kapcsolatos olyan célzást vagy utalást megjeleníteni a reklámban, amely azok használatára ösztönöz, vagy azok elfogadhatóságát közvetíti.

    (18) A reklám nem sugallhatja valótlanul, hogy a benne foglalt tényállítás általános és széles körben elfogadott, igazolt tudományos álláspontot képvisel.

  • 5. Cikkely – A reklám azonosíthatósága

    (1) A reklám ebbéli minőségének – annak helyétől és közzétételének, küldésének technikai megoldásától függetlenül – egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.

    (2) A társadalmi célokra (is) hivatkozó gazdasági reklámból egyértelműen ki kell tűnnie a reklám gazdasági jellegének.

    (3) A híreket és szerkesztett anyagot is tartalmazó médiumokban a reklám reklámjellegét könnyen és egyértelműen felismerhető módon kell jelölni, a reklámozónak és/vagy márkájának pedig azonosíthatónak kell lennie.

    (4) A reklámozó, márka azonosításának biztosítása nem követelmény a kizárólag a figyelmet felkeltő, jellemzően a termék vagy szolgáltatás kereskedelmi kommunikációját bevezető reklámoknál (teaser).

    (5) Amennyiben a reklám központi üzenete, hogy a fogyasztó az optimális fogyasztói döntés meghozatalához a reklámozóval kapcsolatot kereshet, úgy a minden nehézség nélküli kapcsolatteremtéshez szükséges információknak a reklámban szerepelniük kell.

    (6) A reklám a kommunikáció célját tekintve sem lehet megtévesztő, nem keltheti például tanulmány, elemzés vagy piackutatás látszatát.

    (7) A támogató (szponzor) nevét vagy az általa megnevezni kért márkanevet, védjegyet, megjelölést úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy a támogatás (szponzorálás) tényéről a szponzorált kiadvány, műsor, rendezvény stb. minden résztvevője, nézője, olvasója, hallgatója tudomást szerezhessen.

  • 6. Cikkely – Az anyanyelv védelme

    (1) A reklám szövege nem jeleníthető meg oly módon, hogy az – akár összhatásában, akár idegen nyelvű elemek alkalmazásával – a magyar nyelv alapvető szabályait sértse.

    (2) A jogszabályok szerint közzétehető idegen nyelvű reklámoknál a használt idegen nyelvet ugyanolyan védelem illeti meg, mint a magyar nyelvű reklámoknál a magyar nyelvet.

  • 7. Cikkely – A reklámötletek védelme

    (1) A reklám alkotójának kreatív koncepcióját, illetve minden abban foglalt és azzal összefüggő ötletet is általános védelem illet meg.

    (2) Amennyiben egy reklámozó a maga jellegzetes reklámkampányát egy vagy több országban közzétette, más reklámozónak tartózkodnia kell attól, hogy egy másik országban a közzétetthez hasonló reklámmal a reklámozót a kampány további országokra kiterjesztésében akadályozza.

    (3) A jogszerűen közzétett összehasonlító reklám kivételével tilos a reklámban jogosulatlanul olyan védjegyoltalomban levő nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről mást, illetve más termékét vagy szolgáltatását szokták felismerni.

    (4) A reklám nem hasonlíthat annyira más vállalkozás reklámjának megjelenéséhez, szövegéhez, szlogenjéhez, vizuális megjelenítéséhez, zenéjéhez és hangeffektusaihoz, hogy az megtévesztő legyen, vagy összetévesztésre vezethessen.

  • 8. Cikkely – A személyhez fűződő jogok védelme

    (1) A reklám nem használhatja fel jogosulatlanul valamely személy nevét, képmását – ideértve rajzot, egyéb grafikai ábrázolást, karikatúrát -, hangfelvételét, nyilatkozatát.

    (2) A reklám nem vezethet más természetes vagy jogi személy, szervezet jó hírnevének (üzleti hírnevének) sérelméhez. A reklám nem sértheti az emberi méltóságot valamint a kegyeleti érzést, továbbá a már nem élő személyeket megillető történelmi vagy kulturális megbecsülést.

    (3) A reklám közzététele során különös gonddal kell kezelni az adatvédelem kérdését.

    (4) Amennyiben az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat során 16 év alatti személytől származó adatot kezelnek, a reklámban a gyermeket ösztönözni kell arra, hogy a szülő engedélyét beszerezze.

  • 9. Cikkely – Felelősség a reklámért

    (1) A Kódex szabályainak betartásáért a jogszabályi előírásokon túl elsősorban és mindenre kiterjedően a reklámozó felelős.

    (2) A reklámért a reklámszolgáltató és a közzétevő is felelős a megjelenítésre és a közzététel módjára vonatkozó szabályok tekintetében, kivéve, amennyiben a Kódex megsértése a reklámozó utasításának végrehajtásából ered, illetve abban az esetben is, ha a reklámozó kiléte a reklám közzétevőjének felróható módon nem állapítható meg.